Csabagyöngyével kezdődik a szüret

Készítette: Máhig Blanka Júlia

Hamarosan véget ér a kánikula, beköszönt az ősz – és kezdődik a szüreti időszak. Az 1800-1900-as évektől kezdve, hagyományként tekintünk a szőlőfürt-szedésre.

A szüret
Magyarországon hivatalosan Mihály napjától, azaz szeptember 29-től, Simon-Juda napjáig (október 28.) beszélünk szüretről. A kezdeti nap tájegységenként eltérő lehet, azonban még manapság is figyelnek ezen hagyományok megőrzésére. Miután felmérik a szőlő cukor- és savtartalmát, a szüretelők kacorral (azaz szőlővágó késsel) vágják el a fürt nyelét, majd szüreti edénybe teszik azokat. Végül az edényekből kádba öntik a termést, amit préselés előtt összezúztak – régen ekkor taposták a szemeket, azonban manapság már darálóval érik el a kért eredményt.

A szüret társas esemény a kezdetek kezdetétől: ismerősök, barátok, családtagok színtere.

Szedés közben gyakran beszélgettek, nevettek, énekeltek az emberek, a szüret végén pedig nem maradhatott el a tánc és a mulatság sem, amelynek része volt a bor kóstolása is. Az ekkori szokások szerint, reggelente hideg falatokkal várták a dolgozókat, este pedig hagyományos, magyar ételekkel ünnepeltek – pörköltet, töltött káposztát, fánkot ettek az emberek.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem nappal, hanem este végzik a szüretelést. Egyrészt a munkások szempontjából lehet felüdülés, hogy hűvösben dolgozhatnak, mindamellett a szőlőnek is jót tesz, ha hűvösben vágják, ezáltal stabilabbá lesz a gyümölcs cukorszintje is.

De milyen fajta szőlővel kezdődik a szüret?
Mathiász János világhírű magyar borászunknak köszönhetően került be a magyar történelembe a Csabagyöngye elnevezésű szőlőfajta. Nevét onnan kapta, hogy Békéscsabán, az 1900-as években nemesítette ezt a típust, később pedig Stark Adolf foglalkozott a szőlő termesztésével.
Bogyói halványzöld színűek, középnagyok, vékony héjúak, muskotályos ízvilágúak. Zamatának köszönhetően a madarak és a darazsak kedvence is, azonban az esős, nyirkos idő nem kedvez neki, mert könnyen romlik, így gyors szüretelést igényel.

Európa legkorábban érő szőlője, így a gyors lefolyású szüretelést és feldolgozást követően, ebből a fajtából származik az első, primer bor. Talán pont a gyors, ún. „nulla érlelés” miatt tudja megőrizni a szőlő eredeti ízét.
Szőlőlevet készítenek belőle, vagy könnyű, friss, gyümölcsös bor erjeszthető ebből a fajtából, melynek során megőrzi eredeti szőlő ízét. Kiváló fröccs alapanyag is.

Augusztusban kerülnek az asztalra a csabagyöngyéből készült borok.